Csongrád-bokrosiszüreti bál és szüreti felvonulás

Csongrád-bokrosiszüreti bál és szüreti felvonulás

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád – Bokros

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Csongrádon a szüreti bálok és felvonulások múltja az 1890-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor főként a különböző egyesületek szervezték meg az ünnepségeket. A forrásokból az ország más területein is gyakorolt, egységesnek mondható rítuscselekmény rekonstruálható, amelynek alapját feltehetőleg a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásai jelentették. Csongrádon az ünnepségek megszervezésében az 1920-as évektől főként a helyi szőlősgazdákat tömörítő egyesület jeleskedett. A két világháború között a bokrosi határrészben elsősorban a gazdakörök tevékenységéhez kapcsolódott az ünnepi alkalmak megrendezése.  1950 után alkalmanként a termelőszövetkezetek vagy a KISZ keretei között szervezték meg a szüreti felvonulásokat és bálokat, amelyek hasonló szerkezeti elemekből épültek fel, mint a korábbiak.  A rendszerváltást követően 1991-ben Csongrád városában a művelődési központ próbálkozott a hagyományok felelevenítésével. Október 13-án lovas kocsik járták be a település utcáit és a szőlőhegyet, az alkalomra megválasztott kisbíró pedig táncosok és zenészek közreműködésével invitálta a város lakosságát a mulatságba. A szüreti bál keretei között megjelenítették a fontosabb szereplőket és cselekményeket.  A Csongrád-Bokroson 2008 óta megrendezett szüreti felvonulás és bál valóságos közösségi ünneppé alakult, amelyen a helyi lakosság nagy számban vesz részt és vállal szerepet a szokás megszervezésében. A szokás felújításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Buzder Lajosné, helyi tanítónő, aki a korábbi hagyományokat is összegyűjtötte. A rítus központi szimbóluma a szőlőkoszorú, amelyet a helyi katolikus templom előtt helyeznek el. A felvonulást követően egyházi szertartásra kerül sor, majd az esti órákban az erre az alkalomra felállított sátorban zajlik  a mulatság. A szokás elengedhetetlen része a szereplők, a csőszlegények, a csőszleányok, az öregcsősz illetve a hegybíró megjelenítése, a díszítmények őrzése és a lopások megbüntetése.  

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

Az újjáélesztett szokás kellőképpen kifejezi a szőlőhöz és a borhoz kapcsolódó, meglehetősen sokszínű hagyományokat, amelyek Csongrád megye szőlőtermelő településein is megtalálhatóak voltak. A szervezők évek alatt valóságos közösségi ünneppé fejlesztették a szüreti felvonulást és a szüreti bálat, amely fontos szerepet tölt be a közösségen belüli kapcsolatok megerősítésében és a helyi identitás kifejezésében is. Felvétele a települési értéktárba feltétlenül indokoltnak tekinthető.  

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Sebestyén István – 1982 A csongrádi szőlőműveléshez fűződő hagyományok és szokások. In: Bálint Gyula (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből. 249–306, Csongrád  

Mód László – 2015 Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 247–260.

Csongrád-bokrosiszüreti bál és szüreti felvonulás

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád – Bokros település