CsongrádiAlföld Néptáncegyüttes tevékenysége

Alföld Néptáncegyüttes tevékenysége

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád, Kolozsvári u. 6.

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az Alföld Néptáncegyüttes megalakulásának immáron 43. évében jár. Az elmúlt négy évtized sikersorozata, díjai, fiatalokra és felnőttekre gyakorolt hatása, a városnak külföldön szerzett hírneve bizonyítja alkalmasságát arra, hogy kiemelt értékeink közé soroljuk, s úgy is kezeljük ezt a művészeti közösséget.

Az együttessé alakulás előtti években Farkas Károly csoportvezető és Tóth–Horti Géza zenész, néhány lány volt, aki hétről hétre összejárt a Művelődési ház kistermébe táncot tanulni. (Kókai Ildikó, Tamás Márta, Kádár Etelka, Fodor Gyöngyi, Ceiner Ilona, Ürmös Mária, Laczkó Etelka, Veres Franciska.)

 

A kezdeti lépések után Góg János a Csongrád és Vidéke Áfész egyik fiatal vezetője, – akihez többek között a közművelődés is tartozott – szervezőmunkához látott, hogy még több lány és fiú csatlakozzon a csoporthoz.

Egy év eltelte után Góg Jánosnak a Városi Pártbizottság, a Városi Tanács és a Művelődési Központ vezetőivel sikerült egyezségre jutnia, s az 1973 őszén aláírt megállapodás értelmében 1974. január elsejével megalakította a csongrádi Alföld szövetkezeti néptáncegyüttest. Ez a tény, a vele járó anyagi támogatás és a szövetkezeti mozgalom mögött álló országos szakmai háttér nagy lendületet adott az építkezéshez.

Egyre szaporodott a kis csapat, s ahogy jöttek a fellépések mind többen érdeklődtek irántuk. Farsang Márta, Puskás Gabriella, Balla Andrea, Sándor Erzsébet, Németh Tibor, Muladi István, Mizere Mária, Dánfi Árpád, Eszteró Endre, Georgiádes Márta…

Galli János, Steiner Béla, majd Farkas Béla vezetésével kísérő zenekar is szerveződött, mely egészen a nyolcvanas évek elejéig segítségükre volt. Őket váltották a fiatalok: Palásti Mariann, Oláh Zsuzsi, Kovács Anita prímások, s a zenekarok tagjai: Pálfi György, Szántai Klára, Oláh Márta, Olajos Gábor, Csák László…

S persze a segítők, Nagy Albert a Szeged Táncegyüttes vezetője, koreográfusa, akinek kimagasló szerepe volt az együttessé alakulás során, de örömmel jött hozzjuk pl. Varga Zoltán, Hidas György, Sajti Sándor, Tóth Ferenc országos hírű koreográfus is.

 

Az 1976-os évben valósult meg a nagy szervezeti célkitűzés, az együttes a város valamennyi fogyasztási-, ipari-, és mezőgazdasági szövetkezetének együttese lett. Az összefogás, a sok-sok munka meghozta az eredményeket is. Jórészt saját társadalmi munkával kialakították önálló próbatermüket a Kolozsvári utcában, mely – bár az elmúlt évig igencsak szűkösen – de igazi otthonnak bizonyult, manapság pedig a kibővített és átalakított próbaterem Forgó Edit művészeti vezetésével és Bartók István utánpótlás csoportvezetővel minden igényt kielégítő művészeti műhellyé vált.

Minősítő fesztiválról minősítő fesztiválra magasabb elismerések születtek, elindultak a külföldi meghívások, Franciaországtól Görög-országig, Törökországtól Angliáig több mint egy tucat nemzetközi fesztiválon és turnén képviselték hazánkat, városunkat, népünk hagyományait, s szinte mindenhonnan valamilyen díjjal tértek haza.

 

A több mint négy évtized alatt sokan a próbaterem embert alakító forgatagában találkoztak későbbi párjukkal, s az együttes közreműködésével köttetett házasságok nyomán az egykor ifjú „alföldes” lányok és fiúk ma már mint anyák és apák, gyermekeik által táncolnak tovább. Így teljesedik be a körforgás, így hagyományo-zódik egyik generációról a másikra a megteremtett érték. Mind az emberi, mind a művészeti érték.

 

A professzionális szinten teljesítő fiatal amatőrök igen szemléletesen példázzák, miként lehet és kell az egyéni siker lehetősége elé helyezni a közösség művészi elkötelezettségét.

Ez a szemlélet, ez a minőséggel szembeni alázat nagyobb érték, mint gondolhatnánk. Ezért is – s persze száz más dologért is – van szükség arra, hogy érezzék és megkapják szülővárosuktól a megérdemelt odafigyelést, elismerést, támogatást. Kollektív módon, de akár egyénileg is, hiszen rangot jelent alföldesnek lenni határainkon innen és túl. Legyen, lehessen ez rang városon belül is, hiszen a művészeti munka mellett az együttes szerves része a város közművelődési életének is. Legyen az Alföldi lakodalmas, nemzeti ünnepen való szereplés, a Szőlő és Bor nemzetközi Városa ünnepének gálája, a Tolnay Centenáriumi Emlékév budapesti, színházi produkciója, az együttes mindig a színvonalat képviseli. Ez méltó hozzá, ez méltó Csongrádhoz, a Művészetek városához.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Honlap: www.alfoldegyesulet.shp.hu

Alföld Néptáncegyüttes tevékenysége

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád, Kolozsvári u. 6.