CsongrádiFaludy Irodalmi Műhely

CsongrádiFaludy Irodalmi Műhely

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Csongrádon 1970-ben, 8 helybeli alkotó hozta létre az Irodalmi Műhelyt. Vezetője Dr. Máthé Ferenc jogász, író- humanista volt. Tagjai: Posta István magyar szakos tanár író, Várkonyi István költő, Ruszka Barna faipari mérnök, író, Sebestyén István író, Góg János egyetemista költő, Pintér Lajos középiskolai tanuló költő, Keller Mihály vendéglátóipari előadó, költő.

A Műhely az adott társadalmi és politikai korszakban 3 évig működött rendszeresen, és 3 helyileg előállított antológiát adott ki, azonban támogatottság hiányában hosszabb ideig szüneteltetni kényszerült tevékenységét, illetve a tagok egyéni módon folytatták irodalmi tevékenységüket, ám rendszeres informális kapcsolatot tartottak egymással.

Jelentős előkészítő munka után 1999-ben alakult ujjá a csongrádi Irodalmi MŰHELY, amelyhez előbb csak 7 alkotó (Góg János, Sebestyén István, Ruszka Barna, Várkonyi István, Gulyás Katalin, Bálint Gyula György, Erdélyi Péter) tartozott, majd egyre többen (Grecsó Krisztián, Pintér Lajos, Góg Laura, Barcs János, Bodajky-Nagy István, Polner Zoltán) csatlakoztak szerzői gárdájához.

2015-ben, a megalakulás 45. évfordulóján 23 alkotó irodalmár állandó taggal és több mint száz levelező irodalmár taggal dolgozik és publikál rendszeresen a 2010 óta Faludy György Irodalmi Műhely néven tevékenykedő csoport. (Tagjai és levelezői között van (volt) az ismert helyiek között pl.: †Faludy György Kossuth-díjas költő, †Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, Barcs János SZOT-díjas költő, †Takács Tibor Táncsics-díjas író-költő, de pl. †Dr. Mádl Ferenc volt Köztársasági elnök és Dr. Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész is.)

A Faludy György Irodalmi MŰHELY 18. évfolyamát szerkeszti a „Föveny” c. havonta megjelenő irodalmi folyóiratnak, valamint az „Üzenet társainak” című, ma már Alföldi paletta néven ismert antológiának, amelynek 18. kötete 2017-ben, a Költészet napja alkalmából jelent meg.

Az irodalmi MŰHELY a 2001-es évben hozzálátott egy nagy fontosságú munkához, a magyar anyanyelvű alkotók részére folyamatosan költői-írói pályázatokat ír ki, melyekre eddig 9 országból közel ezer szerző több ezer pályamunkája érkezett be. Ezekből született meg az Alföld Antológia, a Versek a Tiszáról c. antológia, a Szárnypróbálgatók 14 db. évente megjelenő antológiája, a Minden idők Csókja antológia, a Bordalok antológia, a Kavicsok c. antológia, az Árnyékfogó antológia, a Szonettek antológia, a Színésznő antológia. A pályázatokhoz kapcsoltan közismert alkotók csongrádi bemutatkozását is folyamatosan szervezzük, vendégünk volt már többek között Szakonyi Károly, Dr. Kötő József (államtitkár Romániából) Faludy György, Baranyi Ferenc, Polner Zoltán költő stb.

Az Irodalmi MŰHELY kéthetente tartja szakmai és közönség előtti összejöveteleit, de Csongrád megyében, az ország más területein és a határon túli magyarlakta területeken is folyamatosan szervez író-olvasó találkozókat.

Az elmúlt évtizedekben sikeresen, éveken át működtette a PINCE PÓDIUM sorozatot, az ELŐTÉR KLUBOT, a GALÉRIA TEÁTRUM rendezvényeit, a SZABAD-TÉR rendezvény-sorozatát. Ezeken sikeresen együttműködött a csongrádi Versmondók Körével, a Csongrádi Színtársulattal és a zeneiskolai tanárokból alakult zenekarral is.

Az Irodalmi Műhely 2002-ben, majd 2010-ben és 2015-ben is megrendezte a több napos nemzetközi, dél-magyarországi költőfesztivált, melyeken 6 ország magyar anyanyelvű alkotói vettek részt.

Az Irodalmi MŰHELY csongrádi tagjainak – jelentős saját erő felhasználásával, de MASZRE, NKA Alkotói-díj, CANON pályázati támogatással stb. – folyamatosan jelennek meg önálló köteteik, melyek egy része Csongrádról, csongrádi történetekről szólnak, csongrádi ihletésű alkotásokból állnak. Az elmúlt években az alábbi állandó szerzőktől jelentek meg nyomtatásban kötetek: 

Baranyi Ferenc (32 kötet)

Antalfy István (28 kötet)

Kassai Franciska ( 4 kötet)

Dani Imre (4 kötet)

Sebestyén István: (11 kötet)

Gulyás Katalin: (4 kötet)

Nemeskéri Orbán István: (5 kötet)

Ternai László: (4 kötet)

Toldi Zsuzsanna: (6 kötet)

Góg Laura (2 kötet)

Túri Tamás: (1 db kötet)

Szőke Kata (3 kötet)

Góg János: (19 kötet)

Bálint Gyula György (4 kötet)

Bodajky-Nagy István (1 kötet)

Dudás Bertalan (2 kötet)

Szepesi Zsuzsanna (4 kötet)

Barcs János (12 kötet)

Madár János (5  kötet)

Hanácsek Erzsébet (3 kötet)

Ecseki András (2 kötet)

Szabó Erika ( 2 kötet)

 

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

A Faludy György Irodalmi Műhely évtizedek óta meghatározó tényezője Csongrád irodalmi, művészeti életének. Tevékenysége révén nem csak országos és nemzetközi hírnévre, hanem elismertségre is szert tett a város. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 2010 óta csongrádi irodalmár (Góg János, a Faludy György Irodalmi Műhely alapító-elnöke) vezeti a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szervezetét, sőt a szervezet megyei központja is Csongrádon van.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Nagy irodalomtörténeti és honismereti fontossággal bírnak a műhely tagjai által írt azon könyvek, amelyek Csongrád város történetével, hagyományaival, hiedelmeivel stb. foglalkoznak. Így pl.: Sebestyén István: Prédálnak a réti farkasok című nagy történelmi regénye, a Pákász és kedvese című elbeszélő költeménye, Nemeskéri Orván István: Kisvárosi köd című verseskötete, Góg János: Karcok a homokba című publicisztikai és Sárból tapasztott város című verseskötete, Ternai László: Felétek kiáltom című verseskötete, Gulyás Katalin: Múltszázadi versek című kötete.

CsongrádiFaludy Irodalmi Műhely

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád