CsongrádiNagyboldogasszony Templom

CsongrádiNagyboldogasszony Templom

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád, Kossuth tér

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1762-ben, a mai Nagyboldogasszony-templom alapkövének letételével a település fejlődésének új szakasza vette kezdetét. Az optimista, jövőbe mutató közösségi szemlélet eredményeként az új templom méretei túlmutattak az aktuális lakossági igényeken. A templom céljára kijelölt területen és környékén lévő temetőt felszámolták – hisz az 1777. szeptember. 2-án hozott Helytartótanácsi rendelet értelmében temető csak a településen kívül helyezkedhet el – körülötte új utcák és egy új településközpont szerveződött.

A templom kegyura a gróf Nagykárolyi Károlyi család volt, kik jelentős összeggel járultak hozzá az építkezéshez. Az épület 1769-re elkészült, kezdetben csak két mellékoltárral. 1784-ben – a templom mögött lévő egykori temetői kápolna elbontásának évében – a torony is elkészült.  1791/92-ben elkészült a főoltár, és a korábbi zsindelytetőt cserépre cserélték. A templomot csak 1842-ben, a pünkösd utáni harmadik vasárnapon szentelte föl gróf Nádasdy Ferenc váci püspök. 1871-ben készült el a torony körüljárója a tűzfigyelő őrség számára. 1886-ban a tornyot átépíttették, megemelték. 1910-ben készült el a kórus, ugyanekkor új orgonát vásároltak. 1913-ban villanyvilágítást szereltek. 1914 – 15-ben a templombelső terét Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek átfestették, ezzel egyidőben új, színes üvegablakok készültek. 1917/18-ban négy harangot elvittek hadicélokra, csak a lélekharang maradt meg. 1921-ben és 1926-ban pótolták őket, de 1944-ben kettőt ismét hadicélokra vettek igénybe. A második világháború után a templom belső terét kissé átalakították, hogy stílusában egységesebb legyen.

 

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

A Nagyboldogasszony-templom a 18. század második fele óta fontos búcsújáró-hely. A múlt század elején tömegesen zarándokoltak gyalogos búcsújárók az augusztus 15-én esedékes csongrádi búcsúra, melyet ünnepi szentmisével és körmenettel ültek meg, az napok fényes „nagyboldogasszonyi bál” zárta.. Külön erre az alkalomra születtek a templom Assumpta-oltárképéhez írott beköszönő énekei, búcsús imái (ld. Bába Szabó Rókus: Nagyboldogasszonyi búcsú című ponyvakiadványát). A csongrádiak által csak „Nagytemplomnak” nevezett épület búcsús ünnepe az elszármazott csongrádiak hazalátogatásának fontos alkalma, mely emlékeztet a világban szétszóródott csongrádiak összetartozására, újraszövi a szülőföld szeretetének szálait. Az épület tehát a csongrádiak számára nem csak a katolikus identitás, de a város egyik szimbóluma.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

CsongrádiNagyboldogasszony Templom

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád, Kossuth tér