CsongrádiSzent Orbán szobor és a hozzá kapcsolódó vallási hagyományok

CsongrádiSzent Orbán szobor és a hozzá kapcsolódó vallási hagyományok

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád település határában, az ún. Halesz dűlőben

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A szőlőhöz illetve a borhoz kapcsolódó lokális ünnepek között a magyarországi borvidékeken kitüntetett hely illeti meg május 25-ét, azaz Szent Orbán-napját, amelyhez a múltban sokszínű hagyományok kötődtek. Felújításukra borvidékünkön Csongrád városában került sor, ahol a szent kultusza a 19. század közepe óta szerves részét képezi a helyi katolikus vallásgyakorlatnak.
Ennek kézzelfogható formában is megragadható megnyilvánulása a település határában, az ún. Halesz dűlőben 1856-ban emelt szobor, amelyet Pesten Gerenday Antal kőfaragó készített. 1893-ban a szent szobra mellé egy feszületet, egy esztendő elteltével, azaz 1894-ben a helyi lakosok pedig egy szoborfülkét építettek, amelyben lourdesi Mária és Bernadett szobra kapott helyett.
A szakrális kisemlékek szomszédságában egy harang is állt, amelyet a szőlőbirtokosok Szent Orbán tiszteletére öntöttek. A múltban a szakrális kisemléknél május 25-én rendszeresen tartottak búcsúkat az 1950-es évek végéig, amikor a társadalmi-politikai változások következtében a gyakorlatnak vége nem szakadt.
Az ünnep idején Szent Orbán szobrát nemcsak a helybeliek, hanem a környező települések, Tiszaalpár, Csépa, Szelevény és Tiszasas katolikus hívői is felkeresték, akik körmenetekkel vonultak gyalogosan a Halesz dűlőbe.
A kultuszhoz kapcsolódó cselekmények közül az 1930-as években kedvezőtlen időjárás esetén előfordult a szobor megcsonkítása illetve a hátára kötözött venyigeköteg meggyújtása, amivel a szőlőbirtokosok a termés elpusztulása miatt büntették a szentet.
A vallási gyakorlat újjáéledésének a jelei a rendszerváltást megelőzően már mutatkoztak, mivel a szakrális kisemléket 1987-ben felújították, a kereszt talapzatán található, márványból készített táblát pedig kicserélték. Május 30-án búcsút is tartottak, a misét megelőzően Zsótér Antal áldotta meg a szoborfülkét, a keresztet illetve Szent Orbán pápa szobrát. A szent tiszteletéhez kapcsolódó kultuszformák újjáéledésében a 2005-ös esztendő hozott fordulatot, amikor több intézmény, a helyi önkormányzat, a Csongrádi Hegyközség illetve a Tari László Múzeum és a Csongrádi Levéltár képviselői szorgalmazták a szobor restaurálását, rendbe hozatalát. Az érintettek nemcsak az Orbán-napi búcsúk újraszervezése mellett foglaltak állást, hanem azt is szerették volna elérni, hogy az újraalkotott hagyomány segítse elő a borturizmus fejlesztését illetve járuljon hozzá a helyben termelt borok népszerűsítéséhez. A törekvést a Szent József templom akkori plébánosa is támogatta, ami jelentős mértékben hozzájárult a kezdeményezés sikeréhez. A Szent Orbán szobor restaurálását egy hódmezővásárhelyi szakember végezte el, a felmerülő költségeket pedig az önkormányzat vállalta magára. 2005. május 25-én ünnepélyes keretek között zajlott le az egyházi szertartás, amelyet azóta szinte minden esztendőben megismételnek.

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

A dél-alföldi szőlő- és borkultúra jeles emléke, amihez napjainkban is élő vallási gyakorlat kapcsolódik. A szakrális kisemlék megőrzése szerepet játszhat a Csongrádi Borvidék fellendítésében, a jövőben pedig eszköze lehet a borturizmus fejlesztésének.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Sebestyén István – 1982 A csongrádi szőlőműveléshez fűződő hagyományok és szokások. In: Bálint Gyula (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből. 249–306, Csongrád  

Mód László – 2016 Szőlővédőszentek ünnepei Csongrád megyében. Honismeret 3. 28–29.

 

CsongrádiSzent Orbán szobor és a hozzá kapcsolódó vallási hagyományok

Megtalálható: Csongrád település határában, az ún. Halesz dűlőben