CsongrádiSzent Rókus templom

CsongrádiSzent Rókus templom

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád belvárosi részének nyugati felében, a Szent Rókus téren

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A törökök véres emlékű kivonulása (1686) után Csongrád még hosszú évtizedekig egy kicsiny, alig pár száz fős település volt. A római katolikus lakosok lelki vezetői az ún. licenciátusok (egyházi engedéllyel rendelkező laikusok) és a környékre vetődő kolduló ferences atyák voltak. Az egyházszervezet csak 1704-ben állt helyre, amikor is a váci megyéspüspök Goricsánszky Lászlót Csongrád plébánosának nevezte ki. Goricsánszky plébánost egy nádból készült kicsiny kápolna várta, mely a mai Szent Rókus tér 4. számú ház udvarán állt. A csongrádiak 1704-ben a kápolnát lebontották, hogy helyette egy kő- és fa elemekkel kiegészített templomocskát emeljenek Szent István magyar király tiszteletére. Ez a templom 1715 tájékán leégett. 1722-ig, a mai Szent Rókus- templom építési munkálatainak kezdetéig egy apró oratóriumban tartották a szentmiséket.

A templomban végzett régészeti feltárás adatai (2010) és az írott források egyöntetűen megerősítik, hogy az épületet 1722 után, újonnan emelték, vagyis a szentély nem épülhetett egy korábbi dzsámi alapjaira.

Az építkezés kezdetének évében került Csongrád a Károlyi család birtokába. Valószínűleg a korábbi földesúr, Schlik Lipót is adományozott a leendő templom javára, de a munkálatok kivitelezése és befejezése Károlyi Sándor gróf nevéhez kötődik. Az 1724-25 tájékán elkészült plébániatemplomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel.

Szent Rókus, pestis ellen óvó patrónus kultuszaegy évtizeddel később, a járvány kitörésének hatására jelent meg Csongrádon. 1738-ban az akkori plébános, Vintze Gergely maga gondozta a gugahalál tüneteitől szenvedő betegeket. A 700 léleknél is több áldozatot követelő gyilkos kór megfékezésére Vintze plébános felszólította a csongrádiakat, hogy tegyenek fogadalmat egy Szent Rókus kápolna építésére. A járvány nem sokkal később megszűnt, és a lakosok a mai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola helyén építettek fel egy Szent Rókus, Rozália és Sebestyén kápolnát (utóbbi két szent szintén pestis ellen védő patrónus). A kápolna körül ekkoriban temető terült el.

Az 1750-60-as évekre a kicsiny plébániatemplom már csak a hívek töredékét tudta befogadni, így a gróf Károlyi család egy új templom építésébe kezdett. A mai Nagyboldogasszony-templom elkészülte után (1769) a belsővárosi templom leányegyházi státuszba került, az épület állapota leromlott. Mikor Kanyó András plébános 1784-ben lebontatta az új plébániatemplom mögött árválkodó, funkcióját vesztett Szent Rókus kápolnát, annak főoltárát a Belsővárosban állították fel. Ebben az évben dedikálták a filiális templomot Szent Rókus tiszteletére.

Az épület tornya 1818-ban készült el, korábban egy fából készült harangtorony állt mellette. A templom körül ismeretlen időponttól számítva egészen 1866-ig temető működött. Ebből az időből származik az a bejárattól balra található Hétfájdalmú Szűzanya szobor, melyet 1802-ben emeltetett Cseh János és családja. A templom előtti keresztet utoljára 1912-ben cserélték le.

A templom belsejében három, fából készült oltár található. A főoltár építménye és mellékalakjai közel 300 évesek. A szentélyben található olajfestményszinten a 18. század elején készült, és Mária mennybevételét ábrázolja. A Szent Rókust ábrázoló főoltárképet Körrey György festette 1869-ben.

A bal oldali mellékoltár Szent Anna oltára, a kép szintén Körrey György munkája. A jobb oldali mellékoltárt gr. Károlyi Sándor titkára, Linker Mihály állíttatta, témája Mária megkoronázása. 1947- ben készültek el Borsa Antal és Endrédy György mennyezetképei, amelyek a csongrádi emberek életét mutatják be. Az egyiken halászokat, kubikosokat láthatunk a Madonnával és a Nagyboldogasszony templommal. A másik mennyezetkép központi alakja Jézus, aki a Szent Rókus- templom előtt találkozik a csongrádiakkal. A templom orgonája 1926-ban érkezett hajón a pécsi Angstergyárból.

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

A Szent Rókus-templom Csongrád egyik legrégebbi, legjellegzetesebb épülete, mely a belsővárosi műemlékházak hangulatához illeszkedve hitelesen őrzi a város régi arculatát. 18. századi faoltárai, szobrai ritka művészettörténeti értéket képviselnek.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

DUDÁS LAJOS: Templomaink – 1. Belsővárosi, Szent Rókus templom, Csongrád újság 1990. november 9. 4.

GÁT LÁSZLÓ: Csongrádi útikalauz (2006, kiadja: Kálmán Imre) 161-163.

NAGY GÉZA BALÁZS: A csongrádi Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolna történeti dokumentációja (Szentes 2008. Kézirat. Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltárában. Helytörténeti Tanulmányok, kéziratok. 84. sz.)

CsongrádiSzent Rókus templom

Nyitva tartás:

Hétfő – Péntek: 9 – 12

Telefon: (63) 475 027