SzentVendel Szobra

SzentVendel Szobra

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó nemzet lévén, a magyarság körében is nagy lelki szükség mutatkozott a különböző állatbetegségektől, járványoktól megóvó, transzcendens védelemre. Szent Vendel tiszteletét a török kiűzése után (1686) Magyarországra érkező német telepesek hozták magukkal, így a nyugati/dunántúli régióban megfigyelhető intenzív Vendel-tisztelet közvetlen német hatásnak tudható be. Ugyanebben az időben jelent meg hazánkban a nagyobb odafigyelést igénylő, ám bőségesebb gyapjúhozamú merinói birka, mely lassan kiszorította a rideg tartást is jól tűrő őshonos rackajuhot. Az érzékenyebb juhfajta széleskörű elterjedése természetes módon hozzájárult az állatbetegségek ellen oltalmat nyújtó mennyei patrónus tiszteletének erősödéséhez, melyet a merinói birkákkal érkező német pásztorok is terjesztettek.

A Felgyő és Csongrád határban található út menti szobrot 1820-ban emelte a „csongrádi juhász és pásztor sereg”. A talapzaton megtalálható a szobor gondozójának, Szegedi Szabó Rókus számadó juhásznak neve, aki 1840-ben a pásztor sereg költségén megújította az alkotást. A későbbi karbantartási munkák, festések időpontja is megtalálható a talapzaton (1874, 1947), de ezeket az újításokat már a csongrádi hívek adakozásából fedezték.

A nagyméretű, színesre festett szoboralak ruházata alapján a jászsági ábrázolásokkal áll rokonságban, ahol Vendelt előszeretettel formázták meg magyar pásztorként, hosszú hajjal, kalappal és tarisznyával. Az álló figura összetett kezeit arca elé emeli, lábánál rackajuh, színesre festett korona és pásztorkutya látható. A szobor köré 1860-ban három oldalról nyitott, romantikus-copf stílusú építményt emeltek. A baldachin csúcsos oromfalán kovácsoltvas kereszt található. A szobor állítása idején a jelenlegi helyétől néhány száz méterre, egy kisebb földhalom tetején állt, melyet a csongrádiak Vendel-halomnak neveztek el.

 

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

Szent Vendel tiszteletének három fő csomópontja, a Dunántúl, Palócföld és a Jászság. Az 1820-ban emelt csongrádi szobor jelentőségét növeli, hogy a szent kultuszának tárgyi emlékei a Palócföldről délkelet felé haladva egyre ritkulnak, és a szobor állításának dátuma ezen a környékben meglehetősen korainak számít. Szentesen és Kiskunfélegyházán és Csépán is vannak Vendel-emlékek, de ezek a csongrádinál később keletkeztek.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Gyöngyössy Orsolya: Szent Vendel tisztelete Csongrádon a 19. században. In: Zombori István szerk.: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2011/1–2. METEM Szeged, 2011. 113–123.

Gyöngyössy Orsolya: Foglalkozásokhoz, egzisztenciális élethelyzetekhez kötődő szentek tisztelete Csongrádon a 18–20. században. In: Antos Balázs – Tamás Ágnes szerk.: Rajzolatok a magyar történelemről. Szeged, 2010. 11–24.

SzentVendel Szobra

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád, Szegedi műút mellett