Tiszavirágzás

Tiszavirágzás

A nemzeti érték megnevezése: „TISZAVIRÁGZÁS”

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: természeti környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület (806 ha terület a Tisza bal partján a Kőrös zugban helyezkedik el, délről 10 km hosszan a Tisza ,keletről 5km hosszan a Körös öleli körül.)

Értéktár megnevezése, amelyben a nemzeti érték felvételét kezdeményezi: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Tiszavirág (Palingenia longicauda) bemutatása:

Az egykor Európa szerte elterjedt faj napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban, nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él.

E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e. 384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket.  Magyarországon Marsigli volt az első, aki megfigyelte a tiszavirágozást a Tiszán.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő úgynevezett szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzó képesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.

A rajzás általában szakaszokra osztható.

Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar

Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás a késő délutáni, esti órákban, kb. 18-21 h között zajlik.

Ökológiai jelentősége:

A látványossága mellett a Tisza kivirágzásnak ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. De a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

Tiszavirágzás egyedisége Európában:

A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, meder átalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése.

/Forrás: Andrikovics Sándor – Thomas J. Fink – Cser Balázs – Tiszavirág monográfia; Szolnok 1992/

Tiszavirágzás Csongrádnál:

Csongrád Nagyréti Természetvédelmi terület fontos jelentőségként szerepelteti. A Tisza folyó június közepén érdekes eseménnyel lepi meg az erre látogatót. Ekkor látható ugyanis a Tisza virágzás, amely az országban egyre ritkább. A Tisza virágzás legjobban a pontonhídról figyelhető meg-a rajzás késő délután (17 óra) és naplemente közé esik,amely általában csak derült és szélcsendes időjárási körülmények mellett jelentkezik.

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

Az egykor Európa szerte elterjedt faj Tiszavirág  (Palingenia longicauda )napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban, nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Természeti látványossága mellett az ökológiai szerep is alátámasztja, kerüljenek be a 2012. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, illetve a Hungarikumok Jegyzékébe.

Kérelmünket alátámasztják azok a természetvédelmi jelentőségek, melyek a következő jellemzést adják Csongrád város környékén  az itt kialakult természeti tájra és madárvilágra:

– ­Csongrád elhelyezkedő Tisza és a Körös mindkét partját kísérő hullámtéri erdők 2004. évben NATURA 2000 területté lett minősítve.

– A NATURA 2000 területen belül a Tisza hullámtere különleges természet megőrzési és különleges madárvédelmi terület,

– Körös hullámtere különleges természet megőrzési terület besorolást kapta.

Bársony István Szakközép iskola és Szakiskola aktívan foglalkozik a környékbeli környezetvédelmi és természetvédelmi jelentőségekkel és megfigyelésekkel ezért gondoltuk és javasoljuk a Tisza virágzást tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, Hungarikum jegyzékébe tenni!

A megfigyeléseket környezetvédelmi munkacsoportunk évek óta tanulóinkkal elvégzi és szívügyének tekinti ezt a csodálatos jelenséget – melynek egyedisége indokolja  értéktárba való felvételét.

Projekt óráink keretében a Tisza élővilága tanulmányozása során felvetődött a gondolat, és mint környezetvédelmi és Örökös Ökoiskola kezdeményezzük  a felvételt.

Kutatásainkat alátámasztja , hogy a „tiszavirág” az 1900-as évek első harmadában KIHALT NYUGAT-EURÓPÁBÓL, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele!

„Az Alföld misztikus folyójának varázslatos ajándéka ez az évente újjáéledő kérésznász. Szemet – lelket gyönyörködtető látvány, ahogy a parányi, áttetsző lények felbukkannak a part falából és a fenék iszapjából. Ott cikáznak a víz fölött, a sárga part övezetében, elvégzik utolsó vedlésüket, nászrepülésüket, majd tetemük röviddel ezután aláhullik, s beborítja a folyót. Nemcsak millió nász történik, hanem millió halál is. Különös élmény ilyenkor – naplemente idején – egy csónakban ülve ereszkedni a Tiszán, s hallgatni zizegésüket, bőrünkön, arcunkon érezni táncukat, rezgésüket. –         Tanulói projekt beszámoló 2014”

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

– Andrikovics Sándor – Thomas J. Fink – Cser Balázs – Tiszavirág monográfia; Szolnok 1992

– Csongrád Természetvédelmi Egyesület kiadványa : Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi területe

– Projekt óra anyaga  /Csernus Mariann/

hu.wikipedia.org/wiki/Tiszavirágok

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.tiszaviragzas.hu