Csongrád-bokrosiszüreti bál és szüreti felvonulás

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A szőlő- és bortermelő közösségek életében a szüret mindig jeles eseménynek számított, hiszen a szőlősgazdák ekkor takarították be egész éves munkájuk eredményét. Magyarországon a 19. század végén a szüreti bálok és felvonulások óriási népszerűségre tettek szert függetlenül attól, hogy az adott településen termeltek-e szőlőt, vagy sem. Csongrád térségében az 1890-es évek elején már szerveztek ilyen típusú rendezvényeket, amelyek a helyi fiatalság körében nagyon hamar kedvelt szórakozási és ismerkedési alkalommá váltak. 1920-ban a Bokrosparti és Gyójai Gazdaolvasókör is megrendezte szüreti bálját, amelyen a helyi közösség tagjai tisztségviselőként (csőszlegények, csőszlányok, főbíró, öregcsősz, jegyző, pénztárnok stb.) működtek közre az előkészületekben és a lebonyolításban. Azonban e sajátos hagyomány feledésbe merült. Csongrád-Bokroson 2008-tól rendezik meg ismét a szüreti felvonulást és bálat, ami az évek során valóságos közösségi ünneppé formálódott. A szüreti felvonulást követően egyházi szertartásra is sor kerül, melynek keretében a helyi borászok borral teli palackjait megáldják. Az esti óráktól zajlik a mulatság, ahol csőszlegények, csőszleányok, valamint az öregcsősz igyekszik tetten érni azokat, akik a díszítményeket próbálják megdézsmálni, eltulajdonítani.
A Csongrád-bokrosi szüreti bál és szüreti felvonulás a Magyar Értéktárnak is része.