Kubikos tevékenység

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: A kubikosság ott alakult ki a leginkább, ahol a legnagyobb küzdelem folyt a vizek ellen, s a parasztság tagozódása is a leggyorsabb volt. Ezen területek közé tartozott Csongrád is.

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A 19. század közepétől egyre nagyobb hatékonysággal sikerült megküzdeni az ármentesítés, csatornázás, út- és vasútépítés feladatával. E kor szülötte a kubikos, olyan vándormunkás volt, aki egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg. A kubikos tevékenység akkor terjedt el, amikor a gátépítéseket már társulatok végezték bérmunkában. A megmozgatott föld mennyiségének meghatározására szolgált a kubik, ami 6,86 m3 föld volt. A jobbágyság megszűnése után bőséges és olcsó munkaerő állt rendelkezésre a gátépítésekhez, folyószabályozásokhoz.
Csongrád kubikos város volt. A kubikos, napszámos családok a város több részén éltek, de a város főterén, a Kossuth téren működő piacon 200-300 kubikos ember is összegyűlt; várták, hogy elhívják őket napszámba, miközben politizáltak. Helyben a háború előtt nem volt számukra munka. A kubikosok tavasszal elmentek, őszig vidéki munkán dolgoztak. Ha elfogyott a munkájuk, a pénzük, akkor esetenként hamarabb, már egy hónap múlva is hazajöttek. Mikor elindultak, szerszámukat, a lapátot, az ásót és a talicskát vitték magukkal. Egy köbméter földet 15-16 talicskával lehetett elhordani. A kubikosok általában csatornamunkát végeztek uradalmakban és vízgazdálkodási társulatoknál.
A Kubikos tevékenység a megyei értéktárnak is része.