ListingCategories "Kulturális örökség"

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nótaénekese, 1896-ban született Csongrádon. Színi tanulmányait Rákosi Szidi iskolájában végezte, énekelni László Gézánál tanult. Játszott a Pécsi Nemzeti Színházban, majd Békéscsabán és Makón alakított bonviván szerepeket. 1924–1926 között Csongrádon a Közművelődési Egyesületet vezette.
1926-tól kezdett magyar nótákat énekelni. Nótaszerzőként a Száz szál piros rózsát című nótája hozta meg számára az országos sikert. A Vigadóban és a Zeneakadémián tartott szerzői estjei, vidéki fellépései mellett sohasem lett szülővárosához hűtlen, amikor csak tehette Csongrádon is énekelt. Túlélve a kitelepítés borzalmait vendéglőkben lépett fel. Sohasem szakadt el a nótakedvelő közönségtől. Több tucat hanglemez őrzi hangját, több mint ötven dal szerzője, két régi magyar film főcímzenéjének előadója. 1975. január 1-jén hunyt el Budapesten. A Magyar Rádió megszakítva adását három dalával búcsúzott tőle.
Szülővárosában emlékét dombormű és emléktábla őrzi. Csongrád Város Önkormányzata 2010-ben a város díszpolgárává választotta.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az 1894-ban Hatvanban született Nagy Árpád alkotói korszakának jelentős részét Csongrádon fejtette ki. A városba felesége révén került és az Iparművészeti Főiskola elvégzését követően hamar a művészetpártoló helyi értelmiség és polgári réteg ismert és megbecsült alakja lett. Ex libris kisgrafikái számos érdemdús csongrádi polgár könyvtárában helyet kaptak.
Sokoldalú tehetségről árulkodik életműve. Művészi pályája kezdetén ötvösmunkái dominálnak, emellett kiváló éremművész volt és alkotott tipográfusként is. Igényes kivitelű alkotásaival országos ismertségre tett szert.
Második alkotói periódusában a kisgrafikák kerülnek művészetének előterébe. Munkáiból kitűnik az európai kultúra szimbólumvilágának és az antik mitológia alakjainak széles körű, alapos ismerete. Fantáziája határtalan, kreativitása lenyűgöző, érzékenysége kifinomult. Munkáiban a finom humort is elegánsan használja. Közéleti érdeklődése szintén megmutatkozik alkotásain. A tizenkilencedik század közepétől a huszadik század első feléig divatos művészeti korszakok stílusjegyeiben egyaránt otthonosan mozog. Közel áll hozzá a szecesszió és az art deco, de a modern sem idegen tőle. Technikai tudása kimagasló, életművét kezdetektől a magas minőség jellemzi. A keze alól kikerülő alkotások a legapróbb részletekig alaposan ki vannak gondolva, elemei gyakran egymásra is reflektálnak.
A gyűjtői körökben nemzetközi ismertséggel rendelkező grafikus 1959-ben Hódmezővásárhelyen hunyt el.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A magyar mesemondók népes táborában női mesemondóként jelentős helyet foglal el Palásti Anna. A mesélés náluk családi hagyományként élt. Meséinek forrása az édesanyja és édesapja, akik szüleiktől, nagyszüleiktől sajátították el és örökítették át a mesélés tudományát. Meséiben előtérbe kerül a nőiesség, az érzelmek árnyalt megjelenése. Az „igazi, kikristályosodott csongrádi mesekincset voltaképpen Palásti Anna meséivel azonosíthatjuk”. Az örökség páratlan népnyelvi dokumentum. A mesefa előadása révén megelevenedik a századforduló csongrádi helyi nyelvjárása. Repertoárjával az utolsók egyike, aki városias környezetben mondta el meséit, mégis a hagyományos alföldi táj mesehagyományaiból táplálkozott. A magyar mesekincs hagyományos vonásait, a műfaj legjellemzőbb korszakának keresztmetszetét őrzi. Palásti Anna meseszövegei a régi Csongrádot idézik. Hozzá hasonló kevés akad a szülőföldjén.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1974-ben Alföld néven szövetkezeti támogatással alakult meg az amatőr néptáncegyüttes. Kísérő zenekar is szerveződött, mely egészen a nyolcvanas évek elejéig segítségükre volt. S persze a segítők, a Szeged Táncegyüttes vezetője, koreográfusa, akinek kimagasló szerepe volt az együttessé alakulás során, de örömmel jöttek hozzájuk országos hírű koreográfusok is.
Az országosan és nemzetközileg is méltán elismert Alföld Néptáncegyüttes a Kárpát-medence néptánc-hagyományának ápolása, gyűjtése, színpadra állítása mellett legfontosabb feladatának tartja a Dél-Alföld, azon belül is Csongrád és környéke viselet-, zene- és tánckultúrájának felkutatását. Hazai és külföldi meghívásoknak eleget téve képviselik hazánkat, városunkat, bemutatva népünk hagyományait. A hazai és külföldi fesztiválokon szerzett díjak, elismerő oklevelek mellett Csongrád Város Képviselő-testülete 1994-ben Közművelődési Díjjal, a Csongrád Megyei Önkormányzat 1997-ben a Csongrád Megye Alkotói Díjának odaítélésével fejezte ki megbecsülését.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az 1970-ben létrejött, majd rövid időn belül megszűnt Irodalmi Műhely 1999-ben hét alkotóval alakult újjá. A rövidesen huszonhárom állandó és több mint száz levelező irodalmár taggal dolgozó és publikáló műhely 2010 óta Faludy György Irodalmi Műhely néven tevékenykedik. Föveny címmel havonta irodalmi folyóiratot, évente az Üzenet társainak című ma már Alföldi paletta néven ismert antológiát jelentet meg.
Költői, írói pályázatain kilenc országból közel ezer szerző több ezer pályamunkájából született meg az Alföld Antológia, a Versek a Tiszáról c. antológia, a Szárnypróbálgatók évente megjelenő antológiája és a Minden idők Csókja, a Bordalok, a Kavicsok, az Árnyékfogó, a Szonettek, és a Színésznő címmel megjelent antológiák. A műhely Csongrád megyében, az ország más területein és a határon túli magyarlakta területeken is folyamatosan szervez író-olvasó találkozókat. Nagy érdeklődés mellett működtette a Pince Pódium sorozatot, az Előtér Klubot, a Galéria Teátrum rendezvényeit és működteti a Szabad-Tér rendezvény-sorozatát.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Csongrádi Fúvószenekar a város kulturális rendezvényeinek, ünnepi megemlékezéseinek állandó résztvevője. Az 1965-ben megalakult együttes alapítója Galli János, akinek nevét az általa létrehozott iskola őrzi. Műsorukban a kor elvárásainak megfelelően gyakran szólaltattak meg indulókat, de játszottak népdalfeldolgozásokat, klasszikus zenei átiratokat. Helyi és vidéki szereplések mellett a ’70-es években már határon túlra is eljutott az együttes. Elnyerték a Kiváló Együttes címet, a Magyar Rádió stúdiójában felvételt készítettek.
Galli János a karmesteri pálcát 1994 őszén adta át az iskola tanárainak, akik méltó módon folytatták a munkát. A zenekar repertoárjában szerepelnek magyar és külföldi indulók, fúvószenekari átiratok, komolyzenei művek, filmzenék. A zenekar nevéhez több olyan kezdeményezés fűződik, mely Csongrád és térségében jelentős kulturális eseménnyé vált; dixialend-estek, az Óévbúcsúztató és a tavaszi zenekari hangversenyek, a nemzetközi Tér-Zene és az Újbor Fesztivál. A zenekar számos rangos hazai és külföldi elismerésben részesült az elmúlt évek során. A fúvószenekarok minősítő rendszerében a csongrádi együttes első ízben szerezte meg a legmagasabb fokozatot, a Nemzetközi Fesztiváldíjat, kiérdemelték Csongrád Város Közművelődési és a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját, hangversenyzenekarok minősítőversenyén arany fokozatot vehettek át, nemzetközi versenyeken kiemelt és különdíjban részesítették a zenekart.
Számtalan helyi és belföldi szereplésen túl fesztiválokon, versenyeken, népszerűsítik a magyar fúvószenei kultúrát, megismertetik városunkat. A zenekar tagjai több évtizedes hűségükről tettek tanúbizonyságot. A több mint öt évtized során a zenekar sok csongrádi ember számára értéket, felejthetetlen pillanatot szerzett, a nemzetközi fesztiválokon, testvérvárosi rendezvényeken.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A csongrádi kórusmozgalom sok évtizedes múltra tekint vissza. A jelenlegi felállásban a Csongrádi Zenebarátok Kórusa 1996 óta énekel. Kezdetben női karként, majd vegyes karként működött. A kórus széles repertoárral rendelkezik, reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus, modern, egyházi és világi műveket, magyar népdalfeldolgozásokat énekelnek. Önálló, az egész estét betöltő egyházi- és világi koncert megtartására is elegendő kórusművet ismernek és énekelnek magas színvonalon. Számos könnyűzenei feldolgozás is színesíti műsorukat. A kórus nem titkolt célja a hallgatóság szórakoztatása mellett a magyar szerzők műveinek itthon és külföldön történő népszerűsítése. A kórus a közös éneklés és az együttlét örömén túl Csongrád város zenei életének gazdagításához is hozzájárul. Szervezője és házigazdája a Csongrádi Kórustalálkozónak. Számos bel- és külföldi fesztiválon, versenyen szakmai és közönségsikerrel vett részt. Csongrád Város Képviselő-testülete elismerve tevékenységüket 2010-ben Közművelődési Díjat adományozott a kórusnak.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A csongrádi zsidótemető, amely a zsidóság temetkezési szokásait, hagyományait korhűen őrzi a közelmúltban került felújításra. Az alsóváros határán álló sírkert több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. A legkorábbi sírkő 1806-ból való, de számos más, régi síremlék is fönnmaradt. Az első zsidó család 1790 táján telepedett le Csongrádon, akkoriban jelölték ki maguknak ezt a temetkezési helyet.
A 19. századi ravatalozóépületben ma bejelentkezéssel látogatható kiállítás várja az érdeklődőket, többek között a hasonló korú, rendkívül míves, nemrégiben restaurált gyász lovaskocsival. A többszáz lelket számláló, igen aktív és virágzó csongrádi zsidó közösséget 1944-ben gettósították és mindenkit Auschwitzba deportáltak, ahonnét csak alig néhányan tértek haza. A holokausztban elpusztult csongrádi zsidók emlékére 1949-ben emlékművet állítottak a temetőben.
A temetőkert nem tartozik a nagy temetők közé, ám a szépen felújított ravatalozó, és a rendben tartott sírok méltó emlékhelye a valamikori zsidó közösségnek.