ListingCategories "Szobrok"

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Cs. Forgó Józsefné a Jótékony Nőegylet és a Csongrádi Vöröskereszt Egyesület elnöke 1915 tavaszán leghőbb óhajának adott hangot. Egy honvéd emlékmű felállítását kívánta megvalósítani, mely az elesett csongrádi hősi halottaknak kíván emléket állítani, egy nem csekély összeget is felajánlva a megvalósításhoz. A város képviselő-testülete 1922-ben döntött az emlékmű felállításáról. A szobor elhelyezésére a város legszebb és legnagyobb terét, a Szentháromság teret jelölte ki, hogy a hősök emlékezete állandóan a város lakosai közt éljen és a hősök megbecsülése a késő utókor számára is méltó kifejezésre jusson.
Somogyi Sándor szobrászművész alkotását 1923-ban avatták fel. A szobor központi alakja a Magyarok Nagyasszonya, aki a Mindenható segítségét kéri a sebesült katonára.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A ma a park közepén álló szobor felállításakor itt még kopár piactér volt, amelyet a közel tíz méter magas emlékmű uralt – a tér is a szoborról kapta nevét.
Marschalko János szobrászművész remek arányú, egyszerű szerkezetű szobrán a hagyományos Szentháromság-ábrázolásnak megfelelően a mennyek országában az Atya és a Fiú ülő alakja magasodik, a szobor csúcsát a dicsfénnyel ölelt istenszimbólum, a Szentlélek-galamb koronázza. A mennyei birodalom határát szárnyas angyalfejek karéja jelzi. Az égi és földi régiókat összekötő hatoldalú oszlop három oldalán a Hit, a Remény és a Szeretet jelképes szobrai állnak.
Az emlékművet 1869-ben, a Nagyboldogasszony templom fennállásának 100 éves évfordulójára emlékezve és egyben a pestisjárványtól való megszabadulás mementójaként emelték. A három oldalról elhelyezett allegorikus szobrok a mívesen alakított, szép és igényes emlékmű valódi szobrászati értékeinek számítanak. Itt megmutatkozik a kor legjobb épületszobrászának tartott Marschalkó akadémikus felfogásának minden erénye. A Lánchíd kőoroszlánjai mellett kevés köztéri műveinek egyike áll Csongrád főterén.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az 1992-ben elkészült alkotás bronz domborművekkel, szobrokkal ékes hatalmas kapuzatot formáz. Alakja, monumentalitása kontúrjaiban emlékeztet diadalkapura is, de a borostyánnal befuttatott kőfal tömbjében – félig nyitott kapujával – a lét és nemlét átmenetét jelképezi inkább, s hangulatában a kegyeleti helyek, temetők világát idézi (de akár a halál kapuja is lehet, amelyet a 987 csongrádi katonahős neve borít). A nevek fölött két bronzangyal tartja a lélekharangot. A kapuszárnyak körül, a kapubélletekben a háború történetét felidéző, önálló jelenetekből álló domborművek láthatók. Felirata egy Radnóti Miklós idézet: „A szabadság angyala őrzi nagy álmunk az éjben”.
Az emlékmű Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Béla csongrádi szobrászművészek közös alkotása. A II. világháborús köztéri alkotások közül ez a kaput formázó emlékjel mind sokrétű értelmezési síkjait és mondanivalóját tekintve az egész országban a legmélyebb üzenetű, legegyedibb művek közé tartozik.