• Mobil Alkalmazásaink

ListingCategories "Természeti környezet"


Bokros-puszta
2021.03.20. 1 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Bokros-puszta a Tisza jobb partján Bokrostól 1 km-re, Csongrádtól 8 km-re helyezkedik el. Bokros-puszta a Lakitelektől Bokrosig húzódó Bokros-Alpári-ártéri öblözet legdélibb része. Bokros-puszta nem csupán egy egyszerű gyep, hanem ártéri mocsárrétek, a szikesedés kezdeti szakaszát jelző másodlagos ártéri szikesek, holtágak, laposok, puhafa-ligeterdők mozaikja, amely rengeteg természeti értéket megőrzött a folyamszabályzás előtti tiszai táj ősi állapotából, sokszínű élővilágából. Bokros-puszta igazi kuriózumai a természetes módon lefűződött holtágak, amelyek parti zonációiban nádasok, keskenylevelű gyékényes az uralkodók, de virágkákás, csetkákás, hídőrös illetve harmatkásás mocsarak is találhatók. A holtágak vízfelszínein a védett sulyom, rucaöröm sokszor tömeges. A Háromág holtág felszínén a védett tündérfátyol alkot sárga virágszőnyeget, de e holtág alsó fokánál a Bokrosi-homokhát felől érkező talajvízáramlásoknak köszönhetően a fehér tündérrózsa is előfordul. A Háromág partjának pionír iszapfelszínein a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete a Magyarországon csak néhány helyen előforduló védett mételyfüvet is megtalálta, amely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén csak itt fordul elő. A Homok-halom kunhalma Csongrád környékén egyik utolsó menedéke a löszfalnövényzet-társulásnak, amelyben a taréjos búzafű dominál. Bokros-pusztán 117 védett madárfaj fordul elő, amelyből 26 fokozottan védett. A puszta a Tisza-menti zöldfolyosó része, rajta nemzetközi madárvonulási útvonalak vezetnek. A puszta különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területként része a NATURA 2000 hálózatnak.


Csongrádi Kónya-szék
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Duna-Tisza köze keleti felén lévő időszakosan vízborította szikes laposok alkotta Kiskunsági-löszöshát egyik legnagyobb, egybefüggő természetes élőhelyekkel borított mozaikja az 1998-ban országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított, 485 ha-os Kónyaszéki puszta. A 19. század végén megépített Csongrád-Kiskunfélegyháza vasútvonal és a 20. század második felében megépített csatornák megváltoztatták a felszíni vizek mozgását, de ennek ellenére a puszta jégkorszaki Ős-Duna eredetű Vidre-éri vízrendszerhez tartozó – ősmedrei tavasszal napjainkban is vízzel borítottak, majd nyárra kiszáradnak, ami elősegíti a szikes élőhelyek kialakulását, fennmaradását. A puszta a padkás szikes puszták jellemző példája. Az erodálódó löszhátak, s az erózió nyomán létrejövő szikpadkák tetején löszsztyepprétek, peremükön ürmöspuszták, a szikpadkákat, löszhátakat felszabdaló szikerekben és a szikes tómedreknek számító ősmedrekben vakszikek, mézpázsitos szikfokok, szikes mocsarak, szikes rétek találhatók. A pusztán eddig 84 madárfajt figyeltek meg, amelyekből kiemelkedőek a szárazabb gyepekhez kötődő egerészölyvek, vörös vércsék, szalakóták, tövisszúró gébicsek, sárga billegetők, foglyok és a tavasszal vízborította ősmedreknél élő bíbicek, a piroslábú cankók és a nagy godák.


Körös-torok
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

„… a csongrádi Körös-toroki strandnak ítéltük a pálmát az összes tiszai partfürdők közül.” (Erdei Ferenc)
150 évvel ezelőtt a medrét a korábbi évezredek során folyamatosan változtató Körös folyó még nem a mai helyén, hanem a Belsővárosnál ömlött a Tiszába. A jelenlegi medret 1855 és 1864 között alakították ki. A két folyó sebessége eltérő, a Tisza finom homokot szállító gyors vízét a lassabb Körös lelassítja, így a Körös-torok felett a Tisza lerakja finom homok alkotta hordalékát, kialakítva egy 30 m széles 700 m hosszú homokpadot. A Tisza alacsony vízállásakor tengerpartokra emlékeztető homokföveny fogadja az idelátogatókat, amely Közép-Európa legnagyobb szabadstrandja. Szemben a Tisza bal partján és a Körös jobb partján található a helyi védettséget élvező Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület. A stranddal szemben a parti fűz-nyár ligeterdők látványa nyújt festői élményt. Az 1960-as évektől kezdődően épült ki a Körös-torokkal szemben hosszan elnyúló üdülőtelep és szórakozónegyed. Az augusztusban megrendezett Körös-toroki Napok zenei fesztiválja több mint egy évtizede várja a szórakozni vágyókat. A Körös-toroki homokföveny különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területként része a NATURA 2000 hálózatnak.
A Körös-torok a megyei értéktárnak is része.


Serházzugi Holt-Tisza
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Tisza szabályozását követően Magyarország területén létrejött 114 holtágból megmaradt 98 holtág egyike a Csongrádtól dél-délkeleti irányban található, gazdag növény és állatvilággal rendelkező Serházzugi Holt-Tisza. A patkóalakú holtág az 18541864 között Vásárhelyi Pál folyamszabályozási terve szerint jött létre. 1889-ben függetlenedett a Tiszától a Kisrét ármentesítésére megépített árvízvédelmi töltés miatt. Felvízi szakaszának jobb partját a Bökényt az árvizektől védő, 1841-ben emelt gát övezi. A medret keresztező áttöltések négy különálló víztestre – Zsurmós, Kisréti Holt-Tisza, Aranyszigeti Holt-Tisza és Györgyvíz osztják a 7,5 km hosszú és 145 ha-on elterülő holtágat. A holtág része a Tisza menti zöldfolyosónak. A holtág partját nádasok és gyékényesek, spontán és telepített őshonos (füzek, nyarak alkotta) illetve tájidegen fafajú facsoportok, fasorok kísérik. A védett növények közül a nyílt vízfelszínen a rucaöröm és a sulyom ritkábbnak számít itt. A holtágrehabilitáció nyomán az Aranysziget keleti végénél lévő kotrási iszapdepóniák mögötti pangóvizesebb mederben lápi nádasok alakultak ki, amit az újonnan megjelent Magyarországon kevés helyen előforduló védett tőzegpáfrány jelez, így a holtág e részét ex lege láppá nyilvánították, azaz országos jelentőségű védett természeti terület. Az Aranysziget egykori kistáblás gyümölcsösei, szántói helyére telepített – mára már természetes ártéri keményfás ligeterdővé regenerálódott kocsányos tölgyesben szórványosan előfordulnak védett orchideák (pl. fehér madársisak, széleslevelű nöszőfű) is. A holtágnál 54 védett állatfaj fordul elő, amelyek közül 7 madárfaj és 1 emlős faj fokozottan védett. Nádasaiban fészkel a barna rétihéja, a törpegém, a vörösgém, a cserregő nádiposzáta, a nádirigó és a nádi tücsökmadár. A horgászegyesület a Serházzugi Holt-Tisza györgyvízi és aranyszigeti részébe minden évben őshonos halakat telepít. A Kisréti Holt-Tisza szakasz a vízi sportoknak is otthont ad.
A Serházzugi Holt-Tisza a megyei értéktárnak is része.


Tiszavirágzás
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A „tiszavirágzás” milliónyi kérész nászrepülése a víz felett. A tiszavirág rövid élete, látványos, egyedülálló jelenség. E természeti örökségünk, a 20. század közepére Európa szerte kipusztult, hazánkban is csak a Tiszában és mellékfolyóiban található meg.
A kérész lárva a folyó agyagos fenekébe vagy partfalába fúrva éli 3 évig tartó lárvastádiumát, mialatt hússzor vedlik. A hímek az utolsó vedlést követően imágóvá alakulnak és megkezdik néhány órás életüket. A nőstények kicsit később jelennek meg és a lárvabőrből kibújva egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően kezdődik meg a látványos rajzás a Tisza felett. A táplálkozásukkal sem foglalkozó nőstények csak párjuk keresésével törődnek. A víz felett, a levegőben megtörtént nász után a hím azonnal elpusztul, míg a nőstény a folyó felett 5-10 méter magasan, a folyás irányával szemben haladva a vízre rakja petéit, majd párja sorsára jut.
A késő délutáni órákban kezdődő rajzás első szakaszában csak pár száz, a főrajzás során több millió, az utórajzáskor csak néhány tucat kérész repülését láthatjuk a víz felett.