• Mobil Alkalmazásaink

Features"Helyi Értéktár"


Csongrádi halászházak
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Csongrád ősi városrésze a Belsőváros, mely szinte érintetlenül megőrizte középkori településszerkezetét a Tisza dél-nyugatról keletre kanyarodó részén terül el.
A Belsőváros Magyarország egyik legrégibb műemlékileg védett területe. Csongrád megyében Szeged belvárosán kívül, egyedül a csongrádi Belsőváros élvez védettséget. A városrészt valamikor halászok, napszámosok, kubikosok és hajósok lakták. Utcái fésűs szerkezetűek. A régi házak majdnem mind vert falúak, nádtetősek. A házak külső falát fehérre meszelték, alját venyige feketével „húzták el”. A deszkaoromzatot, néhol a kaput és a kerítést is díszítették. Az épületek általában háromosztatúak, a bejárati ajtó a konyha előterébe vezet. Innen nyílik a szoba és a kamra. A helyiségek padozatát agyagból döngölték és mázolták. A konyhai szabadkéménybe csatlakoztatták a szoba kemencéjét is. A Gyökér u. 1. számú házban kialakított tájház építészetében hűen tükrözi a házak belső felépítését.
A Csongrádi halászházak a Magyar Értéktárnak is része.


Csongrádi Malom
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az 1884. évi országgyűlési képviselő-választási csatározások eredménye volt az új, részvénytársasági alapon működő gőzmalom megalapítása, ami a részvényeseknek köszönhetően 1885 augusztusára épült fel és az államosításig Keresztény Gőzmalom Rt. néven működött. A malom a helyi- és vidéki lakosság részére vámszedés vagy őrletési díj fejében lisztneműeket őrölt, a malommal összekötött gőzfűrésszel működő fűrészüzem fafeldolgozással és tűzifa kereskedéssel foglalkozott. A maga korában igen korszerű épület gőzhajtású, rázószitás rendszerrel épült ki, s a környék legnagyobb malma volt. A két és fél emeletes, vakolatlan téglaépület (egybeépítve egy egyemeletes szárnnyal) 1916. augusztus 2-án leégett, de egy esztendő múlva jórészt az eredeti berendezésekkel és technikával már újra működött. Máig a régi félmagas őrlésű technológiát használva dolgozik, persze a gőzhajtást idő közben elektromos meghajtás váltotta fel, igaz, ez továbbra is ugyan olyan dörzsszíjas erőátvitellel történik. Napjainkban is őrli a gabonát. Az utolsó malom hazánkban és talán Európában is, amely hagyományos technológiával őröl. Az épület ipari műemléki védettség alatt áll.


Hősök szobra
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Cs. Forgó Józsefné a Jótékony Nőegylet és a Csongrádi Vöröskereszt Egyesület elnöke 1915 tavaszán leghőbb óhajának adott hangot. Egy honvéd emlékmű felállítását kívánta megvalósítani, mely az elesett csongrádi hősi halottaknak kíván emléket állítani, egy nem csekély összeget is felajánlva a megvalósításhoz. A város képviselő-testülete 1922-ben döntött az emlékmű felállításáról. A szobor elhelyezésére a város legszebb és legnagyobb terét, a Szentháromság teret jelölte ki, hogy a hősök emlékezete állandóan a város lakosai közt éljen és a hősök megbecsülése a késő utókor számára is méltó kifejezésre jusson.
Somogyi Sándor szobrászművész alkotását 1923-ban avatták fel. A szobor központi alakja a Magyarok Nagyasszonya, aki a Mindenható segítségét kéri a sebesült katonára.


Szentháromság szobor
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A ma a park közepén álló szobor felállításakor itt még kopár piactér volt, amelyet a közel tíz méter magas emlékmű uralt – a tér is a szoborról kapta nevét.
Marschalko János szobrászművész remek arányú, egyszerű szerkezetű szobrán a hagyományos Szentháromság-ábrázolásnak megfelelően a mennyek országában az Atya és a Fiú ülő alakja magasodik, a szobor csúcsát a dicsfénnyel ölelt istenszimbólum, a Szentlélek-galamb koronázza. A mennyei birodalom határát szárnyas angyalfejek karéja jelzi. Az égi és földi régiókat összekötő hatoldalú oszlop három oldalán a Hit, a Remény és a Szeretet jelképes szobrai állnak.
Az emlékművet 1869-ben, a Nagyboldogasszony templom fennállásának 100 éves évfordulójára emlékezve és egyben a pestisjárványtól való megszabadulás mementójaként emelték. A három oldalról elhelyezett allegorikus szobrok a mívesen alakított, szép és igényes emlékmű valódi szobrászati értékeinek számítanak. Itt megmutatkozik a kor legjobb épületszobrászának tartott Marschalkó akadémikus felfogásának minden erénye. A Lánchíd kőoroszlánjai mellett kevés köztéri műveinek egyike áll Csongrád főterén.


Csongrádi Szent Orbán szobor
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Csongrád szőlőműveléshez kapcsolódó egyik legrégebbi szakrális emléke a haleszi szőlősgazdáknak a szőlőművesek, kádárok, és kocsmárosok védőszentjének Szent Orbán tiszteletére 1856-ban emelt szobra. Az emléket Gerenday Antal pesti kőfaragó készítette, aki a szentet ünnepi ornátusban a fején tiarával, a kezében pedig pásztorbottal jelenítette meg. A szobor érdekessége, hogy lábánál szőlőfürtökkel teli szüretelő edény látható. A szobrot Leeb Mátyás vásárhelyi főesperes áldotta meg. Szent Orbán szobra fontos szerepet töltött be a helyi hitéletben.
Azon a vidéken, ahol Szent Orbán tiszteletére szobrot emeltek a hozzá fűződő szokáselemek, szokáscselekvések igen hasonlóak voltak. Ha Szent Orbán nem védte meg a termést, a bizalomvesztést a szőlősgazdák megtorolták. 1935-ben például a csongrádi szőlősgazdákat ért kettős csapás, először a májusi fagy, majd a jégverés okozta veszteség miatt büntették meg a szentet. Hátára venyigét kötöttek és meggyújtották „Elvitted a szőlőt, vidd el a venyigét is!”
A szobor egy olyan kultusztörténeti emlék, amely az Alföld déli részén ritkaság számba megy.
A Szent Orbán szobor és a hozzá kapcsolódó vallási hagyományok a megyei értéktárnak is része.


Szent Vendel Szobra
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó nemzet lévén, a magyarság körében is nagy lelki szükség mutatkozott a különböző állatbetegségektől, járványoktól megóvó, transzcendens védelemre. Szent Vendel tiszteletét a török kiűzése után Magyarországra érkező német telepesek hozták magukkal.
A Felgyő és Csongrád határában található út menti szobrot 1820-ban emelte a „csongrádi juhász és pásztor sereg”. A nagyméretű, színesre festett szoboralak ruházata alapján a jászsági ábrázolásokkal áll rokonságban, ahol Vendelt előszeretettel formázták meg magyar pásztorként, hosszú hajjal, kalappal és tarisznyával. Az álló figura összetett kezeit arca elé emeli, lábánál rackajuh, színesre festett korona és pásztorkutya látható. A szobor köré 1860-ban három oldalról nyitott, romantikus-copf stílusú építményt emeltek. A baldachin csúcsos oromfalán kovácsoltvas kereszt található.


Csongrádi Nagyboldogasszony Templom
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1762-ben, a mai Nagyboldogasszony-templom alapkövének letételével a település fejlődésének új szakasza vette kezdetét.
A templom kegyura a gróf Nagykárolyi Károlyi család volt, akik jelentős összeggel járultak hozzá az építkezéshez. A templom 1769-re felépült, kezdetben csak két mellékoltárral. 1784-ben a torony is elkészült. 1792-re elkészült a főoltár, és a korábbi zsindelytetőt cserépre cserélték. A templomot csak 1842-ben, a pünkösd utáni harmadik vasárnapon szentelte föl gróf Nádasdy Ferenc váci püspök. 1871-ben épült a torony körerkélye a tűzfigyelő őrség számára. 1886-ban a tornyot átépíttették, megemelték. 1910-ben készült el a kórus, és új orgonát vásároltak. 1913-ban villanyvilágítást szereltek fel. Egy évvel később a templombelső terét Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek átfestették, ezzel egyidőben új, színes üvegablakok készültek. Az első világháborúban négy harangot elvittek hadicélokra, csak a lélekharang maradt meg. 1921-ben és 1926-ban pótolták őket, de 1944-ben kettőt ismét hadicélokra vettek igénybe. A második világháború után a templom belső terét kissé átalakították, hogy stílusában egységesebb legyen.


Csongrádi Szent Rókus Templom
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Belsővárosba érve Csongrád legrégebbi épülete, a Szent Rókus tiszteletére szentelt templom fogadja az arra járót. Az elmúlt évszázadokban sokat változott épület ma barokk hatású.
Az 1724-25-ben épült plébániatemplomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel még torony és sekrestye nélkül. 1738-ban pestis járvány szedte áldozatait a városban. A járvány megszűntét követően, a csongrádiak Szent Rókus, Rozália és Sebestyén tiszteletére a Belsővároson kívül építettek egy kápolnát, amit a Nagyboldogasszony-templom elkészülte után lebontottak, a főoltárát pedig a belsővárosi templomban állították fel. Ekkor szentelték a templomot Szent Rókus tiszteletére.
Az apszis közepén áll a kő alapzatú barokk főoltár, amely közel 300 éves. A Szent Rókust ábrázoló olajfestésű főoltárképet Körrey György festette 1869-ben. A szentélyben lévő 18. század elején készült olajfestmény Mária mennybevételét ábrázolja „Az ősi templom első oltárképe”. A csongrádiak életét bemutató két nagy mennyezeti képet 1947-ben Borsa Antal és Endrédy György készítette. Az egyik kép előterében egy halász és egy kubikos, háttérben a Nagyboldogasszony-templom látható, balra fent Mária, mely Csongrádot, mint Mária városát jelképezi. A másikon Jézus a Szent Rókus-templom előtt találkozik a csongrádiakkal.
A Szent Rókus Templom a megyei értéktárnak is része.


II. világháború áldozatainak emlékműve
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az 1992-ben elkészült alkotás bronz domborművekkel, szobrokkal ékes hatalmas kapuzatot formáz. Alakja, monumentalitása kontúrjaiban emlékeztet diadalkapura is, de a borostyánnal befuttatott kőfal tömbjében – félig nyitott kapujával – a lét és nemlét átmenetét jelképezi inkább, s hangulatában a kegyeleti helyek, temetők világát idézi (de akár a halál kapuja is lehet, amelyet a 987 csongrádi katonahős neve borít). A nevek fölött két bronzangyal tartja a lélekharangot. A kapuszárnyak körül, a kapubélletekben a háború történetét felidéző, önálló jelenetekből álló domborművek láthatók. Felirata egy Radnóti Miklós idézet: „A szabadság angyala őrzi nagy álmunk az éjben”.
Az emlékmű Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Béla csongrádi szobrászművészek közös alkotása. A II. világháborús köztéri alkotások közül ez a kaput formázó emlékjel mind sokrétű értelmezési síkjait és mondanivalóját tekintve az egész országban a legmélyebb üzenetű, legegyedibb művek közé tartozik.


Csongrádi gyógyvíz
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Magyarország jelentős gyógyvíz készlettel rendelkezik. Megyénkben kilenc településen tizenhat gyógyvízkút található. A gyógyvíz ivókúra és fizikoterápiás kezeléssel segíti a különböző betegségben szenvedők gyógyulását. A csongrádi fürdő gyógyfürdővé történő minősítése az 1960-as évek végén indult el. A strandfürdő épületének átalakítását követően reumatológiai szakrendelés kezdte meg működését.
A Csongrádi Gyógyfürdő és Uszodában külön gyógyászati részleg működik. A víz összetételének köszönhetően a víz ásványi anyag tartalma 1480 mg/l, nátrium- hidrogén karbonátos jellegű, csekély keménységű termálvíz, amelynek jelentős a metakovasav tartalma a gyógyvízre épülő kezelésekkel reumatológiai megbetegedések gyógyíthatóak.



Oldal 3 / 4