• Mobil Alkalmazásaink

Locations"Belváros"


Csongrádi halászházak
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Csongrád ősi városrésze a Belsőváros, mely szinte érintetlenül megőrizte középkori településszerkezetét a Tisza dél-nyugatról keletre kanyarodó részén terül el.
A Belsőváros Magyarország egyik legrégibb műemlékileg védett területe. Csongrád megyében Szeged belvárosán kívül, egyedül a csongrádi Belsőváros élvez védettséget. A városrészt valamikor halászok, napszámosok, kubikosok és hajósok lakták. Utcái fésűs szerkezetűek. A régi házak majdnem mind vert falúak, nádtetősek. A házak külső falát fehérre meszelték, alját venyige feketével „húzták el”. A deszkaoromzatot, néhol a kaput és a kerítést is díszítették. Az épületek általában háromosztatúak, a bejárati ajtó a konyha előterébe vezet. Innen nyílik a szoba és a kamra. A helyiségek padozatát agyagból döngölték és mázolták. A konyhai szabadkéménybe csatlakoztatták a szoba kemencéjét is. A Gyökér u. 1. számú házban kialakított tájház építészetében hűen tükrözi a házak belső felépítését.
A Csongrádi halászházak a Magyar Értéktárnak is része.


Csongrádi Szent Rókus Templom
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Belsővárosba érve Csongrád legrégebbi épülete, a Szent Rókus tiszteletére szentelt templom fogadja az arra járót. Az elmúlt évszázadokban sokat változott épület ma barokk hatású.
Az 1724-25-ben épült plébániatemplomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel még torony és sekrestye nélkül. 1738-ban pestis járvány szedte áldozatait a városban. A járvány megszűntét követően, a csongrádiak Szent Rókus, Rozália és Sebestyén tiszteletére a Belsővároson kívül építettek egy kápolnát, amit a Nagyboldogasszony-templom elkészülte után lebontottak, a főoltárát pedig a belsővárosi templomban állították fel. Ekkor szentelték a templomot Szent Rókus tiszteletére.
Az apszis közepén áll a kő alapzatú barokk főoltár, amely közel 300 éves. A Szent Rókust ábrázoló olajfestésű főoltárképet Körrey György festette 1869-ben. A szentélyben lévő 18. század elején készült olajfestmény Mária mennybevételét ábrázolja „Az ősi templom első oltárképe”. A csongrádiak életét bemutató két nagy mennyezeti képet 1947-ben Borsa Antal és Endrédy György készítette. Az egyik kép előterében egy halász és egy kubikos, háttérben a Nagyboldogasszony-templom látható, balra fent Mária, mely Csongrádot, mint Mária városát jelképezi. A másikon Jézus a Szent Rókus-templom előtt találkozik a csongrádiakkal.
A Szent Rókus Templom a megyei értéktárnak is része.


Körös-torok
2021.03.20. 0 hozzászólás Olvasd Tovább

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

„… a csongrádi Körös-toroki strandnak ítéltük a pálmát az összes tiszai partfürdők közül.” (Erdei Ferenc)
150 évvel ezelőtt a medrét a korábbi évezredek során folyamatosan változtató Körös folyó még nem a mai helyén, hanem a Belsővárosnál ömlött a Tiszába. A jelenlegi medret 1855 és 1864 között alakították ki. A két folyó sebessége eltérő, a Tisza finom homokot szállító gyors vízét a lassabb Körös lelassítja, így a Körös-torok felett a Tisza lerakja finom homok alkotta hordalékát, kialakítva egy 30 m széles 700 m hosszú homokpadot. A Tisza alacsony vízállásakor tengerpartokra emlékeztető homokföveny fogadja az idelátogatókat, amely Közép-Európa legnagyobb szabadstrandja. Szemben a Tisza bal partján és a Körös jobb partján található a helyi védettséget élvező Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület. A stranddal szemben a parti fűz-nyár ligeterdők látványa nyújt festői élményt. Az 1960-as évektől kezdődően épült ki a Körös-torokkal szemben hosszan elnyúló üdülőtelep és szórakozónegyed. Az augusztusban megrendezett Körös-toroki Napok zenei fesztiválja több mint egy évtizede várja a szórakozni vágyókat. A Körös-toroki homokföveny különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területként része a NATURA 2000 hálózatnak.
A Körös-torok a megyei értéktárnak is része.