CsongrádiEllés-parti monostor

CsongrádiEllés-parti monostor

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád városától észak-nyugatra, a Tisza bal partján, az ártéren a várostól közel négy kilométerre, egy észak-déli irányú, kb. 300 m hosszan elnyúló, környezetéből 6 m magasan kiemelkedő természetes domb északi részén. Megközelíthetőség Csongrád felől: át a fahídon, a Tisza túloldalán a gáton.

Értéktár megnevezése, amelyben a nemzeti érték felvételét kezdeményezi: települési


 

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Magyarországon a középkorban sok monostor volt, amelyek a történelmi események következtében elpusztultak. Az Alföldön ma már csak a régészeti feltárásoknak köszönhetően látható néhány monostorrom

Csongrádon az 1990-ben megkezdett ásatások eredményei alapján, a magas művészettörténeti értéket képviselő kőanyag megóvása, a romok konzerválása megvalósult.

A monostor romjai egy homokdombvonulaton helyezkednek el a Tisza árterén.

A bencés, kora keresztény bazilikát utánzó háromhajós román templom a XI. század végén épült. Északi oldalához kis sekrestye csatlakozott. A tatárjárás során jelentős kár érte, de a XIII. század közepén újjáépítették. Ekkor a nyugati zárófalhoz két tornyot építettek, az elpusztult sekrestye helyére nagyobb méretű kápolnát emeltek. Ugyanekkor épült fel a kolostorszárny, melynek udvarán kút állt. A monostorhoz tartozó szolgálónépek számára külön temetőkápolnát építettek. A templom körül és belsejében, valamint a temetőkápolnánál sok korabeli temetkezés került elő.

Az első írásos adat a Bór-Kalán nemzetség ellési monostoráról szól, 1306-ból. A Kalán-nem az egyik honfoglaló vezértől, Ondtól eredeztette magát. A monostor területe lakott volt, s a környéke művelés alatt állott. A 11. században alapított és a 12. század elején felszentelt templom három hajós, három apszisos, kereszthajó nélküli épület volt. Később két tornyot is építettek hozzá. A templom az 1990-es évek régészeti feltárásai szerint 12 méter széles és 23,3 méter hosszú volt. A település a domb déli részén lehetett.

Az épületek egy részét a XV. században három méter mély árokkal vették körül. A török uralom alatt a hely egyházi jelentősége megszűnt, az épületek tégláit és köveit a környék lakói elhordták, csak az alapfalak élték túl az idő múlását.

A monostori ásatáshoz vezet az összesen 27 km hosszú, 6 kialakított pihenőhelyből álló Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területen húzódó Köröszugi túraútvonal, mely bemutatja a Tisza és a Körös holtágainak élővilágát, természeti értékeit. Az útvonal 2. pihenőjénél található a környezetvédők oktatási bázisa, és ugyanitt lehet letérni a monostorhoz.

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

Az egész Alföldön igen ritka Árpád-kori templomrom a 11. századból, melynek megközelítése során lehetőség van természetvédelmi terület megtekintésére is. A művelődéstörténeti és a környezetvédelmi területek összekapcsolására van lehetőség az érték megtekintése során.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Csongrád = Csongrád újság

Mukucsom = Múzeumi kutatások Csongrád megyében kötet

MFM Rég. = Móra Ferenc Múzeum Régészeti Tanulmányok kötet

Anjou-kori oklevéltár II. 1306-1310. Szerk.: Kristó Gyula. Budapest – Szeged, 1992. 12. Az ellési monostorbirtok elzálogosítása.

Anjou-kori okmánytár. Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. I. kötet 101. Ellésmonostort említi.

KÁLDY-NAGY GYULA: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Pest megye múltjából 3. Pest Megyei Levéltár. Budapest, 1977. 7, 9, 11, 13-14, 180, 189-190, 200-201. Gyója, Ellés, Máma Csongrád, Peder (puszta) és Böld településekről ír.

KARÁCSONYI JÁNOS: A magyar nemzetségek II. a 14. század közepéig. 182-183. Bp. 1900. Ellésmonostort említi.

SEBESTYÉN ISTVÁN: Prédálnak a réti farkasok. Romantikus történelmi regény a Csongrád város közigazgatási területéhez tartozó Ellésmonostorról. (valós történelmi keretbe ágyazva). Csongrád, 2011.

TAKÁCS LAJOS: A dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. Az 1720-as conscriptio alapján ismerteti a zsellérek rétegeit, foglalkozik Ellés dohánykertész-községgel, s több csongrádi vonatkozású dohánytermesztési adatot közöl. 57-59, 69, 87, 141.

BOZÓKI LAJOS: Néhány szó Ellésmonostor napvilágra került kőfaragványainak katalógusa és kőzettani vizsgálata elé (Műemlékvédelmi Szemle – Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója 1998/2)

Eredményes szondázás /ellési monostor feltárása/. Csongrád 1990. augusztus 3. 5.

HORVÁTH FERENC helyszíni szemléje Ellésmonostornál 1975-ben. Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattára 116-76.

HORVÁTH FERENC szakvéleménye a monostor (Ellésmonostor) régészeti védése érdekében. 1984. Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattára 941-84.

MEDGYASSZAY GY. BÉLA: Az ellésdombi monostor, Csongrád 1991. április 26. 5.

PÁVAI ÉVA: A monostor, Csongrád 1992. április 3. 6.

PÁVAI ÉVA: Az ellésparti Mária-szobrocska, Csongrád 1992. augusztus 7. 6.

PÁVAI ÉVA: Csongrád-Ellésmonostor (1990-1992), Csongrád 1992. november 13. 4.

PÁVAI ÉVA: Egy limoges-i Mária figura az ellési monostor (Csongrád megye) területéről. A kőkortól a középkorig – Ein Maria-Figur von Limoges aus dem Kloster von Ellés. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szerk.: Lőrinczy Gábor. Szeged, 1994. 455-462.

PÁVAI ÉVA: Ellésmonostor kutatása. A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor. Szeged, 2000.

PÁVAI ÉVA: Ellés-parti éjszakák, Csongrád 1990. augusztus 31.  2.

PÁVAI ÉVA: Előzetes jelentés Csongrád-Ellésmonostor ásatásáról (1990-1992) (Mukucsom 1992, Szeged 1993) 15-17.

PÁVAI ÉVA: Templomi kegytárgyak tartozékai az ellési monostor területéről (MFM Rég. V., Szeged 1999) 467-487.

PÖLÖS ANDREA terepbejárása Ellésmonostornál. 1986. Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattára 1241-42-88.

TARI LÁSZLÓ: Csongrád környékének avar és magyar régészeti lelőhelyei. Tari László hagyatéka. Csongrádi Levéltár. Kézirat.

TARI LÁSZLÓ: Ellés (kézirat). Koszta József Múzeum Régészeti Adattára 73-84.

TARI LÁSZLÓ: Régészeti lelőhelyek Csongrád környékén. Kézirat a Koszta József Múzeum Adattárában.

ZELEI BÉLA: Feltárják az ellési monostort, Csongrád 1990. június 8.


CsongrádiEllés-parti monostor

Megközelítés: Csongrád városától észak-nyugatra, a Tisza bal partján, az ártéren a várostól közel négy kilométerre, egy észak-déli irányú, kb. 300 m hosszan elnyúló, környezetéből 6 m magasan kiemelkedő természetes domb északi részén. Megközelíthetőség Csongrád felől: át a fahídon, a Tisza túloldalán a gáton.