Dr.Katona Imre életműve

Dr.Katona Imre életműve

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád

Értéktár megnevezése: települési


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Dr. Katona Imre, az ELTE docense, folklórkutató, a történettudományok kandidátusa Csongrádon született 1921. okt. 18-án. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Hódmezővásárhelyen folytatta. Egyetemi oklevelét Szegeden szerezte magyar−történelem−földrajz szakon. Már ifjú korában érdeklődése a népélet felé fordult: állatorvos édesapja és annak barátja, Hermann Antal néprajzkutató, egyetemi tanár hatására csak növekedett elhivatottsága. Egyetemi hallgatóként is járta a falvakat, s gyűjtötte a népélet felbecsülhetetlen értékű kincseit. Ortutay Gyula is segítette, aki felismerte tehetségét, és meghívta a budapesti egyetem néprajzi intézetébe.Szülővárosáról sem feledkezett meg, rendszeresen hazajárt, előadásokat tartott, vagy ha szükség volt rá, szakmai tanácsokkal segítette földijeit. Kecskeméten hunyt el 2001. máj. 21-én. Halálakor páratlanul gazdag életpálya zárult le. Nem üres kézzel távozott. Hatalmas örökséget hagyott az utókorra. A magyar néprajztudomány számos területén úttörő kutatásokat végzett (a politikai viccek gyűjtésében, népdalok, népmesék, népballadák rendszerezésében stb.). Egyetemi oktatóként folkloristák nemzedékeit nevelte és oktatta, akik közül többen kiemelkedő teljesítménnyel gazdagították a magyar néprajztudományt.

Pályája Budapesten egyetemi oktatóként teljesedett ki, de haláláig hűséggel ragaszkodott szülővárosához, támogatta az ottani kutatási kezdeményezéseket. Gyűjtőmunkája kiterjedt a város és környékének folklórjára is. Szülővárosához való ragaszkodását sok-sok cikke, tanulmánya és könyve példázza. Elindítója és önzetlen támogatója volt a Mozaikok Csongrád város történetéből című, évente megjelenő helytörténeti kiadványnak. Az 1950-es években a magyar kubikosságról szóló monográfiájához kezdett adatokat gyűjteni. Könyv formájában megjelent munkájában (A magyar kubikosok élete, Budapest, 1957) kiemelkedő helyet kap a csongrádi kubikosság életének megrajzolása. Tanulmányokat is megjelentetett e foglalkozási csoportról különböző folyóiratokban, a Magyar Nyelvőrben, a Tiszatájban, az Agrártörténeti Szemlében, a Mozaikok című helytörténeti kiadványban. A folklór műfajok közül meséket, népdalokat, balladákat gyűjtött és jelentetett meg, melyek között szép számmal akad szeretett szülővárosából származó is. Csongrád monográfiájában a népköltészeti fejezet szerzője.A magyar folkloristák közül verses népköltészeti alkotásainknak a legjobb ismerője és rendszerezője volt.

Érdeklődése túllépte az országhatárt: a Délvidéken, a Bácskában és a Drávaszögben elindítója, önzetlen segítője volt a néprajzi kutatásoknak.

 

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

Tudományos munkássága példaértékű. Tudósi hitvallását egyetemi kollégája, Voigt Vilmos professzor ekképpen idézte Katona Imrének hatvanadik születésnapjára írt köszöntőjében: „…mindent a maga természete szerint és nem prekoncepciók alapján kell megvizsgálni és megérteni.” Tárgyilagossága, a tudomány melletti kiállása egész életét végigkísérte. Megállapításai máig érvényesek. Életművének tanulmányozása és megőrzése példamutatóan segítheti az önismeret, a népi kultúra és folklórkincsünk további feltárását és megőrzését. Jó szívvel ajánlom, hogy életműve, munkáinak gyűjteménye Csongrád szülötteként gazdagítsa szeretett városának helyi értéktárát.

Gödöllő, 2021. szeptember 5.

Dr. Lábadi Károly s. k.

ny. egyetemi tanár, néprajzkutató