CsongrádiSzent Orbán szobor és a hozzá kapcsolódó vallási hagyományok

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Csongrád szőlőműveléshez kapcsolódó egyik legrégebbi szakrális emléke a haleszi szőlősgazdáknak a szőlőművesek, kádárok, és kocsmárosok védőszentjének Szent Orbán tiszteletére 1856-ban emelt szobra. Az emléket Gerenday Antal pesti kőfaragó készítette, aki a szentet ünnepi ornátusban a fején tiarával, a kezében pedig pásztorbottal jelenítette meg. A szobor érdekessége, hogy lábánál szőlőfürtökkel teli szüretelő edény látható. A szobrot Leeb Mátyás vásárhelyi főesperes áldotta meg. Szent Orbán szobra fontos szerepet töltött be a helyi hitéletben.
Azon a vidéken, ahol Szent Orbán tiszteletére szobrot emeltek a hozzá fűződő szokáselemek, szokáscselekvések igen hasonlóak voltak. Ha Szent Orbán nem védte meg a termést, a bizalomvesztést a szőlősgazdák megtorolták. 1935-ben például a csongrádi szőlősgazdákat ért kettős csapás, először a májusi fagy, majd a jégverés okozta veszteség miatt büntették meg a szentet. Hátára venyigét kötöttek és meggyújtották „Elvitted a szőlőt, vidd el a venyigét is!”
A szobor egy olyan kultusztörténeti emlék, amely az Alföld déli részén ritkaság számba megy.
A Szent Orbán szobor és a hozzá kapcsolódó vallási hagyományok a megyei értéktárnak is része.